Határozott névelő („la”)

Zamenhof a la határozott névelő használatáról:

Határozatlan névelő nincs; csak határozott névelő létezik, a la, amely változatlan minden nemben, esetben és számban. (Fundamento de Esperanto, Nyelvtan, 1. szabály)

„Tute vane vi faras al vi multe da klopodoj kun la uzado de la artikolo. Vi devas memori, ke en nia lingvo la uzado de la artikolo ne estas deviga; sekve la plej bona maniero de agado estas jena: uzu la artikolon tiam, kiam vi scias certe, ke ĝia uzado estas necesa kaj postulata de la logiko, sed en ĉiuj dubaj okazoj tute ĝin ne uzu. Pli bone estas ne uzi la artikolon en tia okazo, kiam ĝi estas necesa, ol uzi ĝin tiam, kiam la logiko kaj la kutimoj de ĉiuj popoloj ĝin malpermesas. Se vi ekzemple diros “venis tago, kiun mi tiel longe atendis”, via frazo estos ne tute bonstila, sed ne rekte erara, kvankam oni devus tie ĉi diri “la tago” sed se vi diros “hodiaŭ estas la dimanĉo” anstataŭ “hodiaŭ estas dimanĉo”, tiam vi faros rekte eraron, kiu estos malagrabla por la oreloj de ĉiu bona Esperantisto.”     (Respondo 2, La Revuo, 1906, Decembro)

(Tehát: a la névelő használata célszerű, de nem kötelező; a la névelőt úgy kell használni, mint más nyelvekben.)

„Ofte vi ripetas pri la maloportuneco de la artikolo la. Sed la artikolo estas ja vorto tute aparta kaj sur la konstruon de la frazoj ĝi havas nenian influon; tial, se vi volas, vi povas tute ĝin ne uzadi, almenaŭ ĝis la tempo kiam vi tute bone scios ĝian signifon.”     (La Esperantisto, 1890, p. 32)

„Se vi ne scias, kiam vi devas uzi la formon la kaj l ' , uzu ĉiam pli bone la formon la. La formon l ' mi uzas ordinare nur post prepozicioj, kiuj finiĝas per vokalo (ekzemple de, tra k.c.); en ĉiaj aliaj okazoj mi uzas ordinare la plenan formon la, ĉar alie la senco povus fariĝi ne klara, eĉ la sono ne agrabla.”  (La Esperantisto, 1889, p. 24)

 …………

A la határozott névelő használatáról

(eszperantó nyelv(tan)könyvekből válogatva)

 – A la határozott névelő nem veszi fel sem a tárgyeset végződését (-n): la homon, sem a többes szám jelét (-j): la homoj. Számtól és személytől függetlenül változatlan (nem ragozható).

– Magánhangzóra végződő szó (leginkább elöljárószó) után (főleg versben) aposztróffal (l') használható. Minacis nin ondoj de l’ maro.

A („la”) határozott névelőt használjuk

  a) köznév előtt, ha az adott személy/dolog mindenki számára nyilvánvaló, ismert: La infano ploras (temas pri infano, kiun ĉiuj konas).; (korábban) már közvetlenül említésre került: Tie sidas knaboj. La knaboj trinkas akvon (tiuj knaboj pri kiuj ni jam parolis.); pillanatnyilag látható és megkülönböztethető: La domo vere estas alta.; nem közvetlenül, de említésre került, kikövetkeztethető, a körülmények alapján azonosíthatósága nyilvánvaló: Mi aĉetis aŭton, la motoro ne funkcias (= la motoro de mia aŭto.);

b) birtokos névmás (mia, via stb.), vagy visszaható birtokos névmás (sia) helyett valaki rokonának (Kie estas la patrino? (= mia/nia patrino), testrészének (Li levis sian manon.= Li levis la manon.) vagy viselt ruhadarabjának (Ŝi levis sian ĉapelon. = Ŝi levis la ĉapelon.) megjelölésére;

c) ha egy egyes számú köznevet, mint kategóriájának képviselőjét használunk. La historio estas pli arto ol scienco. (Nem használjuk évszakok nevénél (La Somero estas la plej varma sezono.), ha általánosságban beszélünk róla;

d) mindenki értelemben: Ĉiuj gastoj estis ebriaj. = La gastoj estis ebriaj. ; teljesség, egész értelemben: Donu al mi la kafon (= la tutan kafon).; ha valaminek minden részletéről szó van: Oni traserĉis la domojn en la strato (= ĉiujn domojn). (de: Oni traserĉis domojn en la strato (ne ĉiujn domojn.);

e) általánosan ismert, tudott: La suno brilas. La ĉielo estas blua.; ha valami egyedülállóról, speciálisról van szó, csak egy ilyen dolog van a világon: La prezidanto de Hungario.;

f) tulajdonnevek esetén melléknévi (la malsata Jozefo) vagy főnévi jelző (la rivero Danubo) előtt. Ha a tulajdonnév hátravetett (értelmező) jelzőt kap, a névelőt a jelző elé kell kitenni, nem a tulajdonnév elé. (Rákóczi la 2-a {Dua}). (Jelző nélküli) tulajdonnevek előtt szereplő címek, rangok, megszólítások előtt nem használunk határozott névelőt: Mi vidis la sinjoron Kovács. Mi salutis la reĝon Matiaso.);

g) ha tulajdonnevet köznévként használunk. Ilyenkor a tulajdonnevet is kis kezdőbetűvel írjuk: Li estas la heraklo de la vilaĝo;

h) ha a melléknevet (Hieraŭ estis la naŭa de oktobro.), vagy a határozószót (La „tuj” de la sinjoroj estas multe da horoj.) főnévként használjuk;  

i) birtokos névmás előtt, ha főnevet helyettesít (via domo kaj la mia (= domo);

j) tuta (en la tuta urbo) és ceteraj (kaj la ceteraj) előtt;

k) ha visszautalunk egy korábbi eseményre: Vi iras al kinejo. Ĉu vi jam aĉetis la bileton? (= la bileton  por kinejo);

l) cselekvést jelentő főnév előtt, ha annak de viszonyszós jelzője van: la alveno de printempo (tavasz érkezése);

m) általában az előtt a főnév előtt, amelyre az állítmány vonatkozik: Li pentris la sinjorinon sidanta (en

sida pozo). De ha jelző is van: Li pentris sidantan sinjorinon. (sur la bildo estas ia nekonata sidanta sinjorino);

n) tulajdonnévvé vált köznevek előtt (különösen, ha több szóból állnak): Li kreis la Grandan Ursinon. ill. megszemélyesítés esetén: Kaj tiam la Nokto enlitiĝis.; 
       
o) a plej előtt, ha relatív felsőfokról van szó. Ŝi estas la plej bela el la knabinoj en la urbo. (Ha  abszolút felsőfokot jelez, akkor nem tesszük ki: Sur la strato promenis la plej belaj knabinoj. (ne la plej belaj knabinoj en la urbo, sed simple tre belaj knabinoj);

p) -a végződésű nyelvek előtt: la ĉina (lingvo), la hungara (lingvo);  (Ne használjuk -o végződésű nyelvek előtt:  la Esperanto, la Volapuko;)

r) irodalmi művek, főleg mesék kezdeténél, bár nem ismerjük az előzményeket: La patro estis malĝoja.;

s) idézett szavak előtt: La (vorto) „domo” signifas hungare „ház”.;

Elmaradhat a la határozott névelő 

a)      jelző nélküli elvont fogalmak előtt: Malfeliĉo ofte kunigas la homojn. (Jelzős elvont fogalmak előtt használjuk a la-t: La granda malfeliĉo…);

b)      anyagnevek előtt: Vino estas pli forta ol biero.

c)      közmondásszerű szólásoknál: Sia estas pli kara ol najbara.
   

Nem használjuk a (la) határozott névelőt…

a)        tulajdonnevek ( la Johano, la Berlino,  la Alpoj, la Danubo), és titulust, rangot, pozíciót, foglalkozást érintő megnevezéseik előtt, ha nincs előttük jelző ( la sinjoro Kiss, la doktoro Zamenhof). (de: la alta Johano, la blua Danubo, la Ruĝa Maro, la urbo Berlino, la Monto Blanka, la malĝentila sinjoro Kiss);

b)        olyan mondatrész (főnév) előtt, amely más módon már meg lett határozva (determinálva). Birtokos névmás előtt: la nia domo,  la lia plej malgranda filo; (Használjuk a névelőt a birtokos névmás előtt, ha már szerepelt a mondatban az a szó/kifejezés amire utal vagy/és ha nincs a birtokos névmás után főnév: Tie estas libro kaj krajono.Tiu libro estas la mia.); -u, -a, -es végződésű tabellaszavak előtt: la ĉiu homo, la ia monitoro, la ties libro;  az ambaŭ­ számnévvel megjelölt főnév előtt: la ambaŭ homoj; a da elöljárószó előtti és a da elöljárószó utáni főnév előtt: la kilogramo da la sukero;  

c)        a plej előtt, ha abszolút (összehasonlítás nélküli) felsőfokot jelez: Sur la strato promenis la plej belaj knabinoj (ne la plej belaj knabinoj en la urbo, sed simple tre belaj knabinoj);

d)       ha általánosságban beszélünk, ha az adott esemény korábban még nem lett megemlítve: Ĉu vi vidis jam hundon? (= ian hundon) (de: Ĉu vi vidis jam la hundon? (= nian hundon; konatan hundon.);

e)        ha bizonytalanok vagyunk a névelő használatának szükségességében;

f*)         mozaikszavak, betűnevek, kezdőbetűs rövidítések (pl. la UEA) előtt. (Egyes irányzatok szerint a testületek, szervezetek teljesen neve előtt használ(hat)juk a határozott névelőt: …la Universala Esperanto-Asocio…, más irányzatok szerint ez csak az anyanyelv befolyása, ezért inkább ne használjuk: …Universala Esperanto-Asocio…);

g)        felhívás, segélykérés esetén: La Kelnero, alportu al mi glason da vino!;

h)        ha egy adott fajta estén az állítás igaz minden egyedére általánosságban is, és egy adott példányára is: Krokodilo estas pli danĝera ol zebro.  de: La urso troviĝas kaj en Eŭropo kaj en Ameriko. (mivel egy adott példányra ez nem lehet igaz.);

i)          az ünnepek neve előtt: La Kristnasko, La Pasko. (de: ha az ünnep neve körülírás jellegű, több összetételből áll, használjuk a névelőt:  pl. la Tri Reĝoj, la Tago de Ĉiuj sanktuloj, la Tago de Ĉiuj Forpasintoj, la Tutmonda Tera Tago);

j)          a hónapok neve (La sepan de la novembro.) és a hét napjainak megnevezése előtt (La Dimanĉo estas la plej bona tago de la semajno.);

k)        ha általánosságban beszélünk anyag(nevek)ről (La Ŝtalo estas fleksebla, sed la ŝtono ne estas fleksebla.), vagy évszakokról (La Somero estas la plej varma sezono.);

 Összeállította: Ódor György   Utolsó módosítás: 2022.04.16.       www.esperanto.gportal.hu