Eszperantó nyelvkönyv Esperanto-lernolibro
Tankönyv
 
Nyelvvizsga
 
Szótárak
 
Ajánlott
 
Hanganyagok
 
Fundamento
 
Bevezető - Antaŭparolo

FUNDAMENTO DE ESPERANTO

 

L. L. Zamenhof bevezetője az: Eszperantó alapja c. könyvéhez. 

 

Ahhoz, hogy egy nemzetközi nyelv jól és szabályosan tudjon fejlődni, bizonyos legyen, hogy sohasem fog darabjaira hullani, és leendő híveinek valamiféle könnyelmű lépése sem fogja lerombolni az egykori hívek munkáját, ” mindenekelőtt egy feltétel a legszükségesebb: a nyelv világosan meghatározott, sohasem érinthető és sohasem változtatható alapja. Amikor majd nyelvünk a kormányok és a legfőbb államok által is hivatalosan elfogadott lesz, és ezek a kormányok különleges törvénnyel fogják garantálni az Eszperantó biztos létét és használatba vételét, a teljes veszélytelenségét minden személyes szeszélyek vagy viharos viták ellen, akkor ezen kormányokkal egyetértve, választott bizottságnak lesz csak joga a nyelv alapjában egyszer s mindenkorra minden kívánt változtatást végrehajtani , ha azok a változtatások szükségesnek mutatkoznak. De addig az Eszperantó alapjának a legszigorúbban teljesen változatlannak kell maradnia. Alapunk szigorú érinthetetlensége a legfontosabb oka eddigi fennmaradásunknak és a legfontosabb feltétele szabályos és jövőbeni békés haladásunknak. Egyetlen személynek és egyetlen társaságnak nem állhat jogában önkényesen semmit, még a legkisebb változtatást sem alkalmazni alapunkban. Ezt a nagyon fontos alapelvet az eszperantisták törekedjenek mindig jobban emlékezetükbe vésni és akarjanak mindig energikusabban harcolni ennek az alapelvnek a megsértése ellen. A pillanat ugyanis, amikor megsértik az alapelvet az a halálunk kezdete lenne.

 

Minden eszperantista hallgatólagos egyetértésével már nagyon régóta a következő három mű az Eszperantó alapjaként tekintendő:


1./ A 16 szabályt tartalmazó nyelvtan
2./ Az “Egyetemes Szótár”
3./ A “Példatár”

 

Ezt a három művet az Eszperantó megalkotója saját maga számára is törvényként tekintette és a gyakori kísértések, csábítások ellenére sem engedte meg magának soha (legalábbis tudatosan nem) még a legkisebb vétket sem e törvénnyel szemben. Reméli, hogy ügyünk következetessége miatt a többi eszperantista is mindig úgy fogja tekinteni ezt a három művet mint egyedüli törvényes és érinthetetlen alapját az Eszperantónak.

 

Ahhoz, hogy valamely állam erős és dicső legyen és tudjon természetesen fejlődni, szükséges, hogy minden állampolgár tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy sohasem függ egyik vagy másik személynek a szeszélyétől, hanem mindig csak országának világosan meghatározott alaptörvényének kell engedelmeskednie, ami egyformán kötelező mind a vezetők, mind a nép számára, és melyekben senkinek sincs joga önkényesen egyéni tetszés szerint bármit változtatni vagy kiegészíteni. A mi ügyünk haladásához ugyanígy szükség van arra, hogy minden eszperantista teljes bizonyossággal bírjon arról, hogy számára törvényadó mindig lesz, de az nem valamiféle személy formájában, hanem egy világosan megfogalmazott alapmű formájában.

 

Azért, hogy véget érjen minden értetlenség és vita, és azért, hogy az összes eszperantista tisztán lássa, mihez kell neki mindenben igazodni, az Eszperantó szerzője most elhatározta egy könyv formájában kiadni ezt a három művet, melyek minden eszperantista hallgatólagos egyetértése szerint már régen alapul szolgáltak az Eszperantó számára. Kéri továbbá, hogy minden eszperantista erre a könyvre fordítsa figyelmét és ne ő felé.

 

Addig, amíg egy hiteles és minden vitán felüli intézmény másként nem határozna, addig mindenkire kötelező érvényűnek kell elfogadni mindent, ami e könyvben található. Minden, ami ezzel a könyvvel szemben áll, úgy kell tekinteni, mint valami helytelent, még ha az magának az Eszperantó megalkotójának tollából fakadna is. Csak a fent nevezett, az “Eszperantó Alapja” c. könyvben publikált három művet kell figyelembe venni, mint hivatalosat; minden más, amit én alkottam vagy alkotni fogok, tanácsolok, javítok, jóváhagyok stb., csak magánművek, amiket az eszperantisták ” ha azt hasznosnak találják ügyünk egysége érdekében ” tekintethetnek modellként, de nem kötelezőként.

Az alap jellegzetességét tekintve az ebben a könyvben újranyomott 3 műnek mindenekelőtt érinthetetlennek kell lennie. Azért az olvasó ne csodálkozzon, hogy ebben a könyvben (főleg az angol részen) különböző szavak nemzeti fordításában teljesen kijavítatlanul találja ugyanazokat a hibákat, amelyek az Egyetemes Szótár első kiadásában is fellelhetők. Én csak a nyomdahibákat engedtem magamnak kijavítani, de ha valamilyen szó hibásan vagy ügyetlenül lett fordítva, azt változatlanul hagytam ebben a könyvben: mert ha én helyesbíteni akarnék, az már változtatás lenne, ami viharos vitákat kavarna, és amit egy alapműben nem lehet eltűrni.

 
Az alapnak szigorúan érinthetetlennek kell maradnia még hibáival együtt is.


Egyik vagy másik szónak az eltévesztése a nemzeti fordításban nem mutat nagy tragédiát, mert a többi nyelvben a szövegkörnyezeti fordítást megértve, könnyen meg lehet találni minden szónak az igazi értelmét. De összehasonlítva nagyobb veszélyt jelentene valamely szó fordításának változtatása.: mert elveszítve a szigorú érinthetetlenséget, a mű elveszítené egy szilárd alaposságból származó rendkívülien fontos jellegét. Egyik kiadásban más fordítást találnánk mint a másikban, a használónak nem lenne bizonyossága, hogy én másnap nem csinálok-e valami változtatást, és ő elveszítené a bizalmat és támaszt. Aki valamilyen helytelen kifejezést mutat nekem a könyvben, én annak nyugodtan fogom felelni: “ igen, az hiba, de annak érinthetetlennek kell maradnia, mert az az alapdokumentumhoz tartozik, melyben senkinek sincs joga változtatást végezni”.

 

Az “ Eszperantó Alapját” egyáltalán nem úgy kell tekinteni, mint a legjobb eszperantó nyelvkönyvet vagy szótárt. Ó, nem! Aki tökéletesíteni kívánja magát az eszperantóban, annak különféle tankönyveket és szótárakat ajánlok, sokkal jobbakat és terjedelmesebbeket, melyek a legilletékesebb barátaink által lettek kiadva minden nemzet részére külön, és közülük a legfontosabbakat nagyon jól és gondosan adták ki, az én személyes ellenőrzésem mellett és segítségemmel. De az “Eszperantó Alapjá”-nak ott kell lenni minden kiváló eszperantista kezében mint egy állandó dokumentum, azért, hogy jól megtanulják és gyakori lapozgatással állandóan emlékeztessék magukat, mi a nyelvünkben a hivatalos és érinthetetlen, azért, hogy mindig jól meg tudják különböztetni a hivatalos szavakat és szabályokat ” melyeknek meg kell majd jelenni minden eszperantó tananyagban ” az egyénileg javasolt szavaktól, melyek talán nem minden eszperantistának ismertek vagy talán nem mindenki által vannak jóváhagyva.

 

Az “Eszperantó Alapjának” minden eszperantista kezében ott kell lenni mint egy állandó ellenőrző eszköz, mely megvédi őt a (nyelvi) egység útjáról való letéréstől.

 

Mondtam, hogy nyelvünk alapjának tökéletesen érinthetetlennek kell lenni, még ha úgy tűnne is nekünk, hogy egyik vagy másik pontja kétségtelenül hibás. Ez azt a gondolatot szülhetné, hogy nyelvünk mindig merev marad és sohasem fog felfejlődni. Ó, nem!

 

Nyelvünknek az alap szigorú érinthetetlensége ellenére is lesz lehetősége nemcsak állandóan gazdagodni, hanem még állandóan javulni és tökéletesedni is, az alap érinthetetlensége csak biztosítja nekünk állandóan, hogy az a tökéletesedés nem önkényes, hadakozó és romboló döntögetéssel és változtatással fog végbemenni, nem is megsemmisítésével vagy alkalmatlanná tételével eddigi irodalmunknak, hanem természetes, zavartalan és veszélytelen úton. Részletesebben a Bulonjo sur Mare-i Kongresszuson fogok erről beszélni, most csak néhány szót mondok erről, azért, hogy az én véleményem ne tűnjön túl képtelennek:

 

1.) A nyelvet már most lehet új szavakkal gazdagítani -, olyan személyekkel való tanácskozással, akik nyelvünkben mint a leghitelesebbeknek vannak kikiáltva,- és törődni azzal, hogy mindenki ugyanabban a formában használja azokat a szavakat, de ezeknek a szavaknak csak ajánlottaknak kell lenni, nem ráerőszakoltaknak, azokat csak az irodalomban kell használni. De ismeretlen személyekkel való levelezésben mindig jó, ha vesszük a fáradságot csak az " Alap"-ból való szavakat használni, mivel csak az ilyen szavakról lehetünk biztosak, hogy címzettünk feltétlenül megtalálja azokat a szótárában. Majd csak valamikor, amikor az új szavak legnagyobb része már teljesen beérik, valamilyen hiteles intézmény bevezeti azokat a hivatalos szótárba, mint " kiegészítőt az Alaphoz".

 

2. Ha valamilyen hiteles központi intézmény majd úgy találja, hogy egyik vagy másik szó, vagy szabály túl alkalmatlan nyelvünkben, annak nem kell majd eltávolítani vagy megváltoztatni a beszélt alakot, hanem javasolhat új formát, amit ajánlani fog párhuzamosan használni a régi formával. Idővel az új lassanként ki fogja szorítani a régi alakot, ami régiessé válik, ahogy ezt minden természeti nyelvben tapasztaljuk. De bemutatva az alap részét, ezek a régiességek sohasem lesznek elvetve, hanem mindig ki lesznek nyomtatva mindegyik tankönyvben és szótárban az új formákkal együtt. Ily módon lehetünk biztosak benne, hogy még a legteljesebb tökéletesség esetén sem fog megtörni az Eszperantó egysége és egyik eszperantó mű sem, - még a legkoraibb időből származó sem - fogja sohasem elveszíteni értékét és érthetőségét a jövő nemzedéke számára

 

Én megmutattam egy alapelvben, milymódon fogja mindig megőrizni az " Alap " szigorú érinthetetlensége nyelvünk egységét, még csak nem is akadályozva a nyelvet a gazdagodásban, de még az állandó tökéletesedésben sem. De a gyakorlatban (a már sokszor említett okok miatt), természetesen nagyon óvatosnak kell lennünk a nyelv mindenféle tökéletesítésével:

 

a. nem könnyelműen kell ezt tennünk, hanem csak a nyilvánvaló szükségesség esetében.

 

b. ne különálló személyek végezzék (alapos mérlegelés után), hanem csak valamilyen központi intézmény, amelynek vitathatatlan hitele van az egész eszperantó társadalom előtt.

 

Befejezem hát az alábbi szavakkal:

1. ügyünk egysége érdekében mindenekelőtt minden kiváló eszperantistának ismerni kell nyelvünk alapját,

2. nyelvünk alapjának mindörökre érinthetetlennek kell maradnia.

3. Amíg egy hiteles központi intézmény nem hoz határozatot a jelenlegi alap bővítéséről (sohasem változtatásáról), - az új szavak vagy szabályok hivatalossá tételével - addig minden jó, ami nem található az Eszperantó alapjában, csak mint ajánlottnak tekintendő, nem mint kötelezőnek.

 

Az ötletek, melyeket a fentiekben az Eszperantó Alapjáról kifejtettem,  csak az én magánvéleményemként értendő. Törvényes megerősítést csak abban az esetben kapnak, ha azok az eszperantisták első nemzetközi kongresszusán el lesznek fogadva, melyhez ez a mű előszavával együtt bemutatásra kerül.

 

L. Zamenhof    Varsó, 1905. július

.............................................................................................................................................................................................................................................................................................................

FUNDAMENTO DE ESPERANTO

Antaŭparolo de L. Zamenhof en sia libro: Fundamento de Esperanto.

Por ke lingvo internacia povu bone kaj regule progresadi kaj por ke ĝi havu plenan certecon, ke ĝi neniam disfalos kaj ia facilanima paŝo de ĝiaj amikoj estontaj ne detruos la laborojn de ĝiaj amikoj estintaj, ” estas plej necesa antaŭ ĉio unu kondiĉo: la ekzistado de klare difinita, neniam tuŝebla kaj neniam ŝanĝebla Fundamento de la lingvo. Kiam nia lingvo estos oficiale akceptita de la registaroj de la plej ĉefaj regnoj kaj tiuj ĉi registaroj per speciala leĝo garantios el Esperanto tute certan vivon kaj uzatecon kaj plenan sendanĝerecon kontraŭ ĉiuj personaj kapricoj aŭ disputoj, tiam aŭtoritata komitato, interkonsente elektita de tiuj registaroj, havos la rajton fari en la fundamento de la lingvo unu fojon por ĉiam ĉiujn deziratajn ŝanĝojn, se tiaj ŝanĝoj montriĝos necesaj; sed ĝis tiu tempo la fundamento de Esperanto devas plej severe resti absulute senŝanĝa, ĉar severa netuŝebleco de nia fundamento estas la plej grava kaŭzo de nia ĝisnuna progresado kaj la plej grava kondiĉo por nia regula kaj paca progresado estonta. Neniu persono kaj neniu societo devas havi la rajton arbitre fari en nia Fundamento iun eĉ plej malgrandan ŝanĝon! Tiun ĉi tre gravan principon la esperantistoj volu ĉiam bone memori kaj kontraŭ la aktuŝo de tiu ĉi principo ili volu ĉiam energie batali, ĉar la momento, en kiu ni ektuŝos tiun principon, estus la komenco de nia morto.

Laŭ silenta interkonsento de ĉiuj esperantistoj jam de tre longa tempo la sekvantaj tri verkoj estas rigardataj kiel fundamento de Esperanto: 

1) La 16-regula gramatiko;
2) La “Universala Vortaro”;
3) La “Ekzercaro”.

Tiujn ĉi tri verkojn la aŭtoro de Esperanto rigardadis ĉiam kiel leĝojn por li, kaj malgraŭ oftaj tentoj kaj delogoj li neniam permesis al si (almenaŭ konscie) eĉ la plej malgrandan pekon kontraŭ tiuj ĉi leĝoj; li esperas, ke pro la bono de nia afero ankaŭ ĉiuj aliaj esperantistoj ĉiam rigardados tiujn ĉi tri verkojn kiel la solan leĝan kaj netuŝeblan fundamenton de Esperanto.

Por ke ia regno estu forta kaj glora kaj povu sane disvolviĝadi, estas necese ke ĉiu regnano sciu, ke li neniam dependos de la kapriĉoj de tiu aŭ alia persono, sed devas obei ĉiam nur klarajn, tute difinitajn fundamentajn leĝojn de sia lando, kiuj estas egale devigaj por la regantoj kaj regatoj kaj en kiuj neniu havas la rajton fari arbitre laŭ persona bontrovo ian ŝanĝon aŭ aldonon. Tiel same por ke nia afero bone progresadu, estas necese, ke ĉiu esperantisto havu la plenan certecon, ke leĝdonanto por li ĉiam estos ne ia persono, sed ia klare difinita verko.

Tial, por meti finon al ĉiuj malkompreniĝoj kaj disputoj, kaj por ke ĉiu esperantisto sciu tute klare, per kio li devas en ĉio sin gvidi, la aŭtoro de Esperanto decidis nun eldoni en formo de unu libro tiujn tri verkojn, kiuj laŭ silenta interkonsento de ĉiuj esperantistoj jam de longe fariĝis fundamento por Esperanto, kaj li petas, ke la okuloj de ĉiuj esperantistoj estu ĉiam turnataj ne al ili, sed al tiu ĉi libro.

Ĝis la tempo, kiam ia por ĉiuj aŭtoritata kaj nedisputebla institucio decidos alie, ĉio, kio troviĝas en tiu ĉi libro, devas esti rigardata kiel deviga por ĉiuj; ĉio, kio estas kontraŭ tiu ĉi libro, devas esti rigardata kiel malbona, se ĝi eĉ apartenus al la plumo de la aŭtoro de Esperanto mem. Nur la supre nomitaj tri verkoj publikigitaj en la libro “Fundamento de Esperanto”, devas esti rigardataj kiel oficialaj; ĉio alia, kion mi verkis aŭ verkos, konsilas, korektas, aprobas k. t. p., estas nur verkoj privataj, kiujn la esperantistoj ” se ili trovas tion ĉi utila por la unueco de nia afero ” povas rigardadi kiel modela, sed ne kiel deviga.

Havante la karakteron de fundamento, la tri verkoj represitaj en tiu ĉi libro devas antaŭ ĉio esti netuŝeblaj. Tial la legantoj ne miru, ke ili trovos en la nacia traduko de diversaj vortoj en tiu ĉi libro (precipe en la angla parto) tute nekorektite tiujn samajn erarojn, kiuj sin trovis en unua eldono de la “Universala Vortaro”. Mi permesis al mi nur korekti la preserarojn: sed se ia vorto estis erare aŭ nelerte tradukita, mi ĝin lasis en tiu ĉi libro tute senŝanĝe; ĉar se mi volus plibonigi, tio ĉi jam estus ŝanĝo, kiu povus kaŭzi disputojn kaj kiu en verko fundamenta ne povas esti tolerata.

 

La fundamento devas resti severe netuŝebla eĉ kune kun siaj eraroj.

La erareco en la nacia traduko de tiu aŭ alia vorto ne prezentas grandan malfeliĉon, ĉar komparante la kuntekstan tradukon en la aliaj lingvoj, oni facile trovos la veran sencon de ĉiu vorto; sed senkompare pli grandan danĝeron prezentus la ŝanĝado de la traduko de ia vorto, ĉar, perdinte la severan netuŝeblecon, la verko perdus sian eksterordinare necesan karakteron de dogma fundamenteco, kaj, trovante en unu eldono alian tradukon ol en alia, la uzanto ne havus la certecon, ke mi morgaŭ ne faros ian alian ŝanĝon, kaj li perdus sian konfidon kaj apogon. Al ĉiu, kiu montros al mi ian nebonan esprimon en la fundamenta libro, mi respondos trankvile: “jes, ĝi estas eraro, sed ĝi devas resti netuŝebla, ĉar ĝi apartenas al la fundamenta dokumento, en kiu neniu havas la rajton fari ian ŝanĝon.”

La “Fundamento de Esperanto” tute ne devas esti rigardata kiel la plej bona lernolibro kaj vortaro de Esperanto. Ho, ne! Kiu volas perfektiĝi en Esperanto, al tiu mi rekomendas la diversajn lernolibrojn kaj vortarojn, multe pli bonajn kaj pli vastajn, kiuj estas eldonitaj de niaj plej kompetentaj amikoj por ĉiu nacio aparte kaj el kiuj la plej gravaj estas eldonitaj tre bone kaj zorgeme, sub mia persona kontrolo kaj kunhelpo. Sed “Fundamento de Esperanto” devas troviĝi en la manoj de ĉiu bona esperantisto kiel konstanta gvida dokumento, por ke li bone ellernu kaj per ofta enrigardado konstante memorigadu al si, kio en nia lingvo estas oficiala kaj netuŝebla, por ke li povu ĉiam bone distingi la vortojn kaj regulojn oficialajn, kiuj devos troviĝi en ĉiuj lernoverkoj de Esperanto, de la vortoj kaj reguloj rekomendataj private, kiuj eble ne al ĉiuj esperantistoj estas konataj aŭ eble ne de ĉiuj estas aprobataj.

La “Fundamento de Esperanto” devas troviĝi en la manoj de ĉiu esperantisto kiel konstanta kontrolilo, kiu gardos lin de deflankiĝado de la vojo de unueco.

Mi diris, ke la fundamento de nia lingvo devas esti absulute netuŝebla, se eĉ ŝajnus al ni, ke tiu aŭ alia punkto estas sendube erara. Tio ĉi povus naski la penson, ke nia lingvo restos ĉiam rigida kaj neniam disvolviĝos. Ho, ne!

Malgraŭ la severa netuŝebleco de la fundamento, nia lingvo havos la plenan eblon ne sole konstante riĉiĝadi, sed eĉ konstante pliboniĝadi kaj perfektiĝadi; la netuŝebleco de la fundamento nur garantios al ni konstante, ke tiu perfektiĝado fariĝados ne per arbitra, interbatala kaj ruiniga rompado kaj ŝanĝado, ne per nuligado aŭ sentaŭgigado de nia ĝisnuna literaturo, sed per vojo natura, senkonfuza kaj sendanĝera. Pli detale mi parolos pri tio ĉi en la Bulonja kongreso; nun mi diros pri tio ĉi nur kelkajn vortojn, por ke mia opinio ne ŝajnu tro paradoksa:

1) Riĉigadi la lingvon per novaj vortoj oni povas jam nun, per konsiliĝado kun tiuj personoj, kiuj estas rigardataj kiel la plej aŭtoritataj en nia lingvo, kaj zorgante pri tio, ke ĉiuj uzu tiujn vortojn en la sama formo; sed tuj ĉi vortoj devas esti nur rekomendataj, ne altrudataj; oni devas ilin uzadi nur en la literaturo; sed en korespondado kun personoj estas bone ĉiam peni uzadi nur vortojn el la “Fundamento”, ĉar nur pri tiaj vortoj ni povas esti certaj, ke nia adresato ilin nepre trovos en sia vortaro. Nur iam poste, kiam la plej granda parto de la novaj vortoj estos jam tute matura, ia aŭtoritata institucio enkondukos ilin en la vortaron oficialan, kiel “Aldonon al la Fundamento”.

2) Se ia aŭtoritata centra institucio trovos, ke tiu aŭ alia vorto aŭ regulo en nia lingvo estas tro neoportuna, ĝi ne devos forigi aŭ ŝanĝi la diritan formon, sed ĝi povos proponi formon novan, kiun ĝi rekomendos uzadi paralele kun la formo malnova. Kun la tempo la formo nova iom post iom elpuŝos la formon malnovan, kiu fariĝos arĥaismo, kiel ni tion ĉi vidas en ĉiu natura lingvo. Sed, prezentante parton de la fundamento, tiuj ĉi arĥaismoj neniam estos elĵetitaj, sed ĉiam estos presataj en ĉiuj lernolibroj kaj vortaroj samtempe kun la formoj novaj, kaj tiamaniere ni havos la certecon, ke eĉ ĉe la plej granda perfektiĝado la unueco de Esperanto neniam estos rompata kaj neniu verko esperanta eĉ el la plej frua tempo iam perdos sian valoron kaj kompreneblecon por la estontaj generacioj.

Mi montris en principo, kiamaniere la severa netuŝebleco de la “Fundamento” gardos ĉiam la unuecon de nia lingvo, ne malhelpante tamen al la lingvo ne sole riĉiĝadi, sed eĉ konstante perfektiĝadi. Sed en la praktiko ni (pro kauzoj jam multajn fojojn priparolitaj) devas kompreneble esti tre singardaj kun ĉia “perfektigado” de nia lingvo:

a) ni devas tion ĉi fari ne facilanime, sed nur en okatoj de efektiva neceseco;

b) fari tion ĉi (post matura prijuĝado) povas ne apartaj personoj, sed nur ia centra institucio kiu havos nedisputeblan aŭtoritatecon por la tuta esperantistaro.

Mi finas do per la jenaj vortoj:

1. pro la unueco de nia afero ĉiu bona esperantisto devas antaŭ ĉio bone koni la fundamenton de nia lingvo;

2. la fundamento de nia lingvo devas resti por ĉiam netuŝebla;

3. ĝis la tempo kiam aŭtoritata centra institusio decidos pligrandigi (neniam ŝanĝi!) la ĝisnunan fundamenton per oficialigo de novaj vortoj aŭ reguloj, ĉio bona, kio ne troviĝas en la “Fundamento de Esperanto”, devas esti rigardata ne kiel deviga, sed nur kiel rekomendata.

La ideoj, kiujn mi supre esprimis pri la Fundamento de Esperanto, prezentas dume nur mian privatan opinion. Leĝan sankcion ili ricevos nur en tia okato, se ili estos akceptitaj de la unua internacia kongreso de esperantistoj, al kiu tiu ĉi verko kune kun sia antaŭparolo estos prezentita.

L. Zamenhof.     Varsovio, Julio 1905.

 
Hasznos
 
Élő nyelv
 
Muzikvideoj
 
Videofilmetoj
 
Antaŭfilmoj
 
Filmoj
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com